How the fear pouring down...
There’s a still in the street outside your window
You’re keepin’ secrets on your pillow
Let me inside, no cause for alarm
I promise tonight not to do no harm
I promise you baby,I won't be no harm
And we're caught up in the crossfire
A heaven and hell
And were searching for shelter
Lay your body down...
Watching your dress as you turn down the light
I forget all about the storm outside
Dark clouds roll their way over town
Heartache and pain came pouring down like
Chaos in the rain, yeah
They're handing it out
And we're caught up in the crossfire
Heaven and hell
And were searching for shelter
Lay your body down...
Tell the devil that he can go back from where he came
His fire he airs all through their beating vein.
And when the hardest part is over we'll be here
And our dreams will break the boundaries of our fears
Boundaries of our fears
Lay your body down
Next to mine....
diploma
Hát megvolt a nagy nap.
Tulajdonképpen sokkal kevésbé volt megrázó, mint amilyenre számítottam, és a legjobb része nem is maga a bemutató volt.
Nagyon sokat dolgoztam ezért. Fejben is, szívben is. Naiv ambíciózusom hajtott, az nem hagyta soha, hogy elhagyjam magam, vagy legyen időm sajnáltatni és sajnálni magam, erre a suli tempója amúgy sem adott volna lehetőséget. Szerettem ide járni.
Pontosan azt kaptam tőle, amiről én sem tudtam pontosan megmondani, hogy ezt szerettem volna.
Mindannyian sokat dolgoztunk azért, hogy ez az egész június 13-ai nap ilyen legyen, és igazából mindenkire büszke vagyok, mert hiába is ostoroztuk magunkat, hogy kevesek vagyunk, észrevétlenül fejlődött mindenki eszméletlen sokat fél év alatt és nem csak, vagy feltétlenül szigorú szakmai keretek közt.
Annak is nagyon örülök, hogy ennyire sok féle ember ismerhettem meg és tanulhattam meg kezelni és szeretni, egyesekben egyszerre többet is.
Egyszer valaki azt mondta, hogy csak akkor látjuk igazán magunkat, amikor mások visszatükröznek bennünket.
Sok tükörbe belenézhettem aznap.
Petra csodálatos volt. Nem csak aznap, hanem az azt megelőző néhány héten is. Szívvel lélekkel dolgozott értünk és leginkább értem. Jóformán kérés és szó nélkül a maximumot beleadta mindenbe csak azét, mert fontos vagyok neki. Alig várom már a lehetőséget, hogy méltón megköszönhessem neki, hogy ennyire szeret.
Ritus olyan őszinte elismeréssel és büszkeséggel volt irántam, amilyet sok anya is megirigyelhetne. Ő volt az, akinek a barátsága sok-sok évvel ezelőtt bíztatott arra, hogy ceruzát fogjak a kezembe. Több részről is megtisztelt a jelenlétével (nem beszélve arról, hogy kistestvérem mellett a legcsinosabb volt J ), nem csak a bemutatón, de az elmúlt 8 közös évben is.
A legszívdobogtatóbb élményem mégis az volt, hogy akinek anyuékon kívül a legfontosabb vagyok, és akiért nagyon fájt a szívem, hogy nem lehet ott, hazajött. Csakis értem. Még most is ömlenek a könnyeim, ha eszembe jut, és hálás vagyok a rengeteg koncentrálni valóért, ami abban a pillanatban adódott, hogy ne tudjam felfogni, csak órákkal később, mert biztos, hogy összeomlottam volna. Annyira örültem neki! Így még soha nem örültem semminek sem.
Fogalmam sincs, mivel érdemeltem ki egy ilyen embert, de hogy hármat is…azt hittem, sosem találok olyan embereket többé, mint apu, anyu és a tesóm. Hogy nem lehetséges, hogy találjak bárkit is, akik úgy tudnak szeretni, ahogy ők.
A természetem egyfajta megugorhatatlan korlát, nem igazán érdekel, ami rajta kívül esik, és csak az lát be mögé, aki igazán szeretne, mert nem könnyű, és magam sem gondolom úgy, hogy feltétlen megéri a fáradságot.
Az, hogy ők mind jelen vannak az életemben, a bizonyosságom.
Olyan, mintha azt mondanák: gyertek, mert itt nagyon jó lenni. :)
Pepét nem hagyhatom ki. Olyan elragadóan segítőkész és lelkes volt, hogy teljesen elolvadt tőle a szívem, remélem, hogy még nagyon sok ilyen közös élményünk lesz még, mert jó barát és ember, akit nagyon megszerettem.
Ez voltam:
És a best of 3years:
Dorcinak :)
Nos, igen, jól sejtjük. :)
Az ott fent én vagyok a Sailor Moon című feljethetetlen gyermekkorunk gyöngyszeméből, alatta pedig a nem kevésbé emblematikus én pici pónim látható, akit White Demon-nak neveztem el egy The Killers szám után. :)
Önirónia
Csacsi Nők
"HELLER ÁGNES - OKOS FILOZÓFUS, CSACSI NŐ
Szilágyi János: Ön már nagyon sok interjút adott életében, az én kérésemre is rögtön kötélnek állt. Ebből két következtetés vonható le. Az egyik, hogy imád szerepelni, a másik, hogy nincs mersze visszautasítani az újságírókat. Melyik áll közelebb az igazsághoz?
Heller Ágnes: Egyik sem. Én ugyanis állampolgári kötelességemnek érzem, hogy ha kíváncsiak a véleményemre, azt elmondjam, legyen szó politikáról vagy bármi egyébről. Bár az is igaz, hogy nem szeretek megsérteni embereket, ezért aztán ha valaki egy akármilyen ismeretlen laptól jelentkezik, azt is fogadom, mert arra gondolok, hogy: úristen!, csak azért, mert nekem fogalmam sincs arról, hogy ilyen újság létezik, miért büntessem annak a munkatársát. Emiatt szégyellném magam.
...
SZJ: ...én fogok idézni, ráadásul öntől: ”A filozófiában több az önéletrajzi elem, mint az irodalomban.” Én ezt nem akarom elhinni.
HÁ: A filozófia olyan műfaj, ahol egy ember épít fel egy világot, és ebbe az általa létrehozott mindenségbe helyezi a lelkét, a szívét és a gondolatait, szemben egy regénnyel vagy drámával, ahol a szereplők a magukét mondják és teszik.
SZJ: De hát azok a figurák éppúgy az író teremtményei, mint az a világ, amelyet egy filozófus hoz létre, nem?
HÁ: Csakhogy az író képzelt alakjai sokfélék, miközben a filozófus gondolatai kizárólag a sajátjai, tehát én egy-egy munkámba hihetetlenül sokat viszek bele a személyiségemből.
SZJ: Ismét egy idézet öntől: ”Mint nő, alapjában véve hülye vagyok, nem pedig filozófus.”
HÁ: Nézze, minden emberben több ember lakik. Ez esetben magamról csak kettőt említettem meg: a filozófust és a csajt. Én nem azt mondom, hogy okos vagyok, viszont nagyon érdekelnek bizonyos dolgok, amelyeknek alaposan utána is nézek. Aztán, ha kialakítottam a véleményem, amellett kitartok. Filozófusként soha nem alkuszom meg. Ami pedig a női mivoltomat illeti, bizonyára túloztam. Nem vagyok hülye vagy ostoba. Talán találóbb az a kifejezés, hogy csacsi vagyok. Hiszékeny vagyok, a kelleténél többször hallgatok a megérzéseimre ahelyett, hogy igyekeznék higgadtan és tárgyilagosan megítélni bizonyos embereket, helyzeteket.
SZJ: A férfiak milyen szerepet játszottak az életében?
HÁ: Nem voltak sokan. Az az öt férfi viszont, akivel kapcsolatom volt, igen fontos volt számomra, ők főszereplői az életemnek. És akárhogyan is értek véget ezek, emlékezetemben az ezekkel a férfiakkal való együttlétem idejét örömtelinek érzem és hasznosnak tartom, mert sokat tanultam belőlük. De nemcsak a szerelmi partnereimet értem ide, hanem például az apámat vagy Lukács György filozófust is. Igazán tetszeni, imponálni csak nekik akartam. Mindent elkövettem, hogy okosnak tartsanak. A fiúk, akiknek viszont soha nem akartam igazán megfelelni, tetszeni, valószínűleg gyakran csacsinak tartottak.
SZJ: Mi volt a gyakoribb: ön hagyta el a társát, vagy a másik vette a kalapját?
HÁ: Nem igazán fontos, hogy ki mond fel a másiknak. Ha ez ember csalódik egy kapcsolatban, ne a partnerét bírálja ezért, hanem saját magát. Mert ha az illető nem úgy viselkedik, ahogy én képzeltem és elvártam tőle, akkor az én emberismeretemmel van valami baj.
SZJ: Valahol azt mondta egyszer: "A házasság konvencionális intézmény, amelyre fiatalkoromban gyűlölettel gondoltam." Mi volt ennek az oka?
HÁ: A gyűlölet túlzás, annál is inkább, mert rossz tapasztalatom nem volt, a szüleim házassága jól működött. Csupán arról van szó, hogy anarchista voltam, és konzervatívnak tartottam a házasságot. Mindenféle hagyományt, elvárt viselkedési formát megvetettem. Elhatároztam, nekem csak szeretőim lesznek, mindegyitől lesz egy gyerekem, és soha nem megyek férjhez. Aztán szép lassan kigyógyultam ebből."
Később elhangzik tőle még egy mondat, amit a poén kedvéért mindenképp idéznék: "Arra gondoltam például, hogy még rendesen megtanulok franciául, de aztán letettem róla, mert annyi időm azért nincs." :D
Aztán:
"SZJ: Egyedül él?
HÁ: Igen, és nagyon elégedett vagyok ezzel az életmóddal. Szabad vagyok, azt teszem, amit akarok...
...Szerencsésnek mondhatom magam, mert mindenhol vannak barátaim, ahol eddig életem. Nincsenek sokan, de azok régi, tartós kapcsolatok. Nagyon szeretem a baráti kompániákat, ott tudnak kialakulni remekül működő, egyéni kötelékek is.
SZJ: Mivel lehet önt megsérteni? Kérdezhetem úgy is: mivel lehet kihozni a sodrából?
HÁ: Engem semmivel nem lehet megsérteni, ahhoz túl büszke vagyok. ...de képes vagyok megszakítani egy kapcsolatot, ha valaki mélyen megbánt.
SZJ: A negatív élményeit ön mindig képes volt az előnyére fordítani, ha jól értelmezem azt a kijelentését, miszerint: "A szerencsém annyi, hogy mindig tudtam mit kezdeni a szerencsétlenségemmel."
HÁ: Ez így van. Az életemet elő lehet adni mint egy szenvedéstörténetet, de elmesélhető úgy is, mint egy diadalmenet. És mind a kettő igaz, de én az utóbbit kedvelem, mert a bajaimból tanultam, tapasztaltabb lettem általuk, tehát képes voltam a magam javára fodítani a velem megtörtént legrémesebb eseteket is. Ezért tartom magam szerencsésnek."
Interview Magazine Fó
Nem tudom, ki gondolja még így rajtam kívül, de én magamat láttam, amikor ezt végignéztem.
Nem mellékesen hívnám fel a figyelmet a ruhákra meg a beállításokra. Ez az újság csinálta Zekefronról is azokat "a bizonyos" képeket is, amik körbe mentek nálunk. :D Miért nem vagyok meglepve, hogy nálunk nem lehet kapni...
Imádnék magamról egy ilyen fotósorozatot.
Runaways
A 70-es évek második felében, pontosan öt évig működött az az első lányegyüttes, akik meg tudták állni a helyüket egy olyan miliőben, ahol addig csak férfiak vetették meg a lábukat.
A havanas években beért és kiforrt rockzenei szcénában a nők szerepe a grupie funkcióiban merült ki, az egyetlen jelentős feminin megemlítendőség Joplin volt, de ő jól érezte magát ebben a szepekörben.
A gitáros-énekes Joan Jett volt az együttes egyik alapítótagja, ő és a '76-ban csatlakozott énekes-billentyűs Cherrie Currie (igen, ez a polgári neve :) ) voltak a banda két legmeghatározóbb tagjai.
Egy film már készült róluk, az Edgeplay egyértelműen tipizálta a tagokat a kor nagy rock ikonjai után: Cherrie outfitjét David Bowie ihlette, Joanét pedig Keith Richards.
Működésük alatt amolyan "Beatlemánia" alakult ki: hatalmas áttörést azért jelentettek, mert az eddig patriarchális úton felkeltett érdeklődés iránya megfordult, és a női közönség lett első befogadóvá.
Namost ebből az én nagy örömömre lesz mozi, és a trailer alapján eléggé kedvemre való :) Joan Jett-et Kristen Stewart (telitalálat) és Cherrie Currie-t Dakota Fanning játsza (ambivalencia), a soundtrack 19-én jön ki, újra felénekeltek a lányok pár számot, a trailer alatt hallható, hogy nem is szarul:
Azt tudom, hogy Kristennek hatalmas megfelelési kényszert hozott a szerep, mert a saját példaképedet játszani egy filmben elég embertpróbáló felajánlás, de bizakodom. Dakota Cherrie-től viszont picit tartok, a New Moonban nem sok lehetősége volt villantani, és utoljára kb 10 éves korában láttam filmben...aszta, de öregszem.
No de mindegy is, ez nagyon Fózsisnak ígérkezik, akarom. :)
oleg again
Most érkeztek frissiben, szépséges zakóm látható, található, megtalálható a képeken :) ismét csak riszpekt a fotókért!
Oleg BorisUK
Hajni és Márk mostanában egy új szellemi műhely aktív kis résztvevői, Oleg BorisUK fotóművészúr keze alá dolgoznak, és Márknak hála, pár szerény ruhadarabomat is érte a megtiszteltetés. ^^
És akkor a dicsekvés :) :
Ruha és szoknya: Zsofi Nagy
Felső: Aquanauta
Zsófia FÓhercegné
Ezen a képen Fózsi látható, amint élete szerelme hódol személyisége varázsának. Ma reggel fötörte magának ezt a kotyűrt szemeteszsákból, ebből is látszik, hogy nem csak csodálatos egyéniség, hanem kivételes tehetség is.
A herceg sétálni viszi Fózsit, pedig nem is hasonlít egy hattyúra. Pont ez tetszik neki benne.
Amikor a herceg eljön érte a Harley Davidson paripán a (nemsokára félig kigombolt és vizes) fehér ingjében, George Clooney bekaphatja, ennél Mr. Darcy-bb már ő sem lehetne. Fózsi ilyenkor nagyon rövid, csillámos szrteccs estélyiben szeret megjelenni.
A herceg bizonyítandó, hogy ő a tökéletes férfi, elment a Diorba, nehogymár valami ótvar kotorék öltözetben jelenjen meg e jeles eseményen, mikoris az éj setét romantikájában élvezte hölgye társaságát, mert ki ne akarna egy vörös rózsákkal beszórt pázsiton egy Prada ruhában hosszú órákig egy ilyen herceg szemébe bámulva heverni. :)
Napi megmondom
Zsu: Tudjátok mi ez?
Hajnalka: Ez egy fasz.
Dorci: Nem, ez egy bébipanda.
Zsu: Lassan elkezdhetnénk a castingot. Már hivogatnak a modellek.
Zsófi: Igen? Kik?
Zsu: Hát csak Dzsonász...
XDXDXDXD
Életvezetési tanácsadás Hajnimamagésával
Avagy: "Olyan a hajnali diszkó, mint a turkáló, esélyes, hogy akad pár jó, csak jól ki kell nyitnod a szemedet!"
Hajnalka üzenete:
Ebben Te vagy a legjobb, Big, komolyan mondom, ennyi csajommal összefutós, együttmenős keresztbeszart még nem performált a világ egyik nősténye sem, mint amennyi ilyen fosba ázol Te bele.
rájöttem, h be kéne fejezni a beltenyészetet
vadidegenekkel kell csókolózni
én is hajlamos vagyok a meglévőből turkálni
de nemá
be kéne fejezni ezt a havercsajból flörtté kurvulást
mert ez így nem mehet tovább
totál idegenekkel fogunk csevegni
azt fogjuk játszani, h bebaszunk
rajzolunk arcot magunknak
felveszed a picsagatyádat
én meg valami csöcsit
Dorsz tüllel a seggében nem ússza meg, jön Ő is
lemegyünk valami ocsándék helyre
és egymásnak fogunk potenciálisokat bökni, és odamész
ez lesz
ha megjavult a kis szemed
majd alkohollal visszarontjuk
és mehetünk
XD XD XD
Láttál-e már patakot?
Ez most annyira jól esett XD...
Reszkess Zeke :)
Jim Sturgess. Le vagyok véve a lábamról. De abszolút.
Across the universe with The Beatles
" Itt már csak a zenének van értelme haver. Ha elég hangosan játszod, elűzi a démonokat."
Mikor 7-8 évvel ezelőtt beleszerettem a Beatles-be, akkor kezdődött ez az egész. Már nem is emlékszem mi volt pontosan a kiváltó tényező, már csak Ungvári Tamás Beatles bibliájáig tudom visszavezetni, amit egy antikváriumtól rendeltem meg és remegve vártam, hogy megérkezzen. 1968-as kiadás volt, még létezett az együttes, mikor kiadták. :) Kincsként őrzöm. Azóta csak tágul az univerzum, amit teremtettek bennem.
Egy ideje már sok impulzus ért, ami félretette a polcon ezt az én kis szolár szisztememet, de néhány napja a "az ember mindig akkor érkezik a megfelelő helyre, ahol és amikor várják" elv szerint épp volt pár pihenésre szánt órám, amikor bekapcsoltam a
z HBO-t...
Ma meg csak úgy megkocogtatta a vállamat a DVD egy bevásárló központban ezer forintra leértékelve... :)
Egy amcsi képzőművész csaj rendezte a filmet és egész egyszerűen zseniálisan alkotott történetet a Beatles dalokból és remek látványelemeket talált ki. Vizuális élményként már önmagában megéri, de még szórakoztató is, nálam meg egészen a szívem legmélyéig hatolt.
Hát...ez vagyok én. :)
Hazsnalka fenklább XD 01.
Kedves 3.évesek,
Holnap számonkérés lesz a technológiai lapokból. Hozzatok
mérőszalagot, A4-es géppapírt, fekete tűfilcet és hegyes
ceruzát. Készüljetek fel és senki se hiányozzon.
Üdv,
Horváth Szilvia
------------------------------------ o ---------------------------------------
Dorci:
Ti ezt értitek? Most készen kell vinni a lapokat, és bent javítgatjuk, vagy bent csináljuk, vagy minek kell a mérőszalag-tűfilc? Nemértem az egészet... Aki tudja, kérlek reagáljon, köszi :D
------------------------------------ o ---------------------------------------
Hazsnalka:
Dorciiiii! DOLGOZAT!:) ez azt jelenti, úgyhogy ne hiányozzál, meg hozzál tűilcet, meg cerkát, mert dolgozatot fogsz írni kiterített rajzból, meg mérettáblázatból:)
Érzelmi dal
Minden kommersz szerelmes dal beltartalma két percben. XD
Recall Our Last Summer 2.
Pecsenka pizsiputri Július 17. Erre a kivételes alkalomra már hónapokat megelőző meghívásban részesülhettek a jelenlévők. :) Ritaanyu és Dóriapu nyaralni vonultak, ezt kihasználva ordas pizsamapartit tartottunk, legalábbis mindenképp annak indultunk: csapolós söröshordó, koktélospult, mixer (Petra személyében) és sok sok sztori. A végére sajnos behalt a légkör, a sok dolgozó nő nem bírja a fáradalmakat és az éjszakázást. Viszont a menüsor és a társaság hibátlan volt, akárcsak az italkínálat és Pepével is sikerült közös hangot ütni a teraszon a hintaágyban, a veteményes meg a gyümölcsfák még így a setétben is dobtak a hangulaton, bár ezúttal se jutottunk semmire a pasikkal kapcsolatban: nem fedezünk fel náluk túl sok agyi működést, ez lehet azért, mert nem ott keressük többnyire, ahol valójában van :), vagy azért, mert egyáltalán nincs nekik olyan. De a remény hal meg utoljára! ^^ Agárd party No. 1. Július 24-26. Első napunkat azzal indítotuk, hogy Dalmával azt játszottuk, Bálint és Dorka gyermekei vagyunk a hátsóülésen a McDrive-ban, és jégkorszakos kölyökmenüt kértünk, én kardfogútigrises fagyicsinálóval, Dalmi pedig dínódomborműves pohárral, aztán uzsgyi. Egyből lestartoltunk a partra és csúnyán szétstrandoltuk magunkat: viziröpi, napozás, körömlakkozás, főtt kukorica, jégkása, masszázs…minden ami kell. :) Este 7kor menetrendszerinti részegedés vette kezdetét, hogy megalapozzuk a helyi dizsi hangulatot, minden évben esténként ugyanis ellátogatunk a Nádas nevezetű diszkóba, a part közelében, ahol többnyire úgysem bírjuk elviselni a zenét 1-2 óránál tovább :D Ez most sem történt másként, de azért amikor Stevere rámászott az a bruttó 40es nő, az azért igen vicces volt, így nem veszett teljesen kárba az ott töltött idő, meg aztán Marcival is produkáltuk kicsit magunkat: úgy csináltunk, mintha király latin táncosok lennénk, és csomóan elhitték. XD Persze, ahogy az tavaly is esett, idén sem maradhatott ki az éjszakai Második nap is esett némi strand, de a főzés volt az aznapi fő motívum. A legtöbb középeurópai nyaralós társaságokban még mindig él az a népszokás, hogy míg a pasik szart se csinálnak a csajok megcsinálják a kaját és el is takarítanak utána. Nos. Mi végérvényesen kinyírtuk ezt a szokást! :) A srácok krumplit, hagymát pucoltak, mosogattak (utolsó nap pedig takarították a kecót)…azt kell mondjam, valamit tudunk. :) Olyan volt őket közben figyelni,mintha pornót néztünk volna. XD Este megintcsak ellátogattunk a Nádasba, ahol ismét érdemes volt az az 1-2 óra: Dalma a topja alá tömte Marci pulcsiját, állapotost csinálva ezzel magából és a két tánctér közötti pub részen osztogatta az asztalokról öszeszedegetett szórólapokat az embereknek: “Gyertek, óriási buli lesz! Ott leszek én is!” :D Akkor este több részletben távoztunk a helyszínről, és hazafele menet megkérdeztem Jodát, nem látta-e, Dalma mikor ment el, mire ő annyit mondott: “Nem láttam, de lehet hogy lekapcsolták a gyámügyisek!” XD Goldance edzőtábor Augusztus 2-8. Az idei némiképp alulmúlta a tavalyit, de azért ez sem volt rossz. A girlpower room, idén is üzembe volt helyezve, csak történt némi jogos tagcsere, és Sütit avathattuk, mint legújabb luvnyát a fedélzeten. :) A mindennapos programjaink közt szerepelt: napi 2x3 óra edzés, plussz esténként versenyszimuláció (részemről DJ minőségben), klubszoba parti, közös zuhanyozások és egy üveg debrői hárslevelű. :) Éreztünk némi öregedési faktort részünkről, nem bírjuk már úgy a bulizást napról napra, sokszor szobatraccspartivá vagy udvaron lelkizéssé fajult a helyzet, de azért hűségesen jelen voltunk mindenhol ahol kellett: :) Voltak cuki dolgok, például angyalkáztunk (ki kellett húzni lányoknak egy fiút, fiúknak egy lányt és őt névtelenül meglepni napról napra kedves dolgokkal, mivel Árpit húztam, nem volt nehéz dolgom, és bravúros ügyességgel csempésztük az ajándékokat a srácok szobájába :) ), halálcsókoltunk (szintén fiút, akit úgy kellet megpuszilni, hogy ne lássa senki és ezzel pontot szereztél a csapatodnak, egyben kinyírtad az illetőt :D, Adrián első nap elhalálozott általam :) ), természetesen DJ pályafutásom is fontos motívum, a véletlen műve, hogy én lettem a Greg (Dávid nevezett el eképp, Blackpool-ban, a legrangosabb versenytáncverseny helyszínén így hívják a DJ-t). Elég felelőségteljes poszt, folyton figyelni kell és két pultot is kezelni egyszerre, de hálisten egész hamar belejöttem, el is nyertem utolsó nap a “legrangosabb”, GREG-DÍJ-at. :) Mindent összevetve, ittunk és táncoltunk 7napig, ami lássuk be elég jó program. :) Sziget Augusztus 12-16. Legkedvesebb pillanataim: mikor Petra egyik nem kedvelt ismerősét brit angolul küldtem el a fenébe, mikor a Tecsó körül csöveltünk, akárcsak a fél Sziget, és mézes bodzát ittunk bodzás Norbi ápdét baracklével és megbeszéltük, hogy európai kirándulásra megyünk közösen jövő nyáron, mikor buborékokat fújkáltam a Babylon Circus-ön és egy árja külsejű német punk srác ártatlan arccal kérdezte meg, hogy kipróbálhatná-e :) és mikor utolsó este 4esben ( Barbival, Viktorral és Zoárddal) kavartunk a jóformán kiürült Szigeten és elballagtattuk a fesztivált. :)
meztelen fürdőzés, na az most igen extrémre sikeredett tekintve, hogy a közvetlen mellettünk táborozó skodás társaság “Aszta, ezek levetkőznek!!!” felkiáltással nekiállták fényképezni a sztriptízt. Steve meg én kint maradtunk és sztrájkoltunk. Vagyis pontosítok: Steve, oldalán két szőke csajszival, akiket egyszerre fűzött, meg én. XD Már kint ücsörögtünk egy ideje, amikor egyszercsak megjelent mellettem a semmiből Dalma: “Úristen Fózsi! Te itt vagy? Azt hittem belefulladtál a tóba! Fél órája téged kereslek! :D”. Nos, legyünk körültekintőek, ha részegen meztelenül fürdőzünk a varjúsegge sötétben! XD Ahogy tavaly, idén is félórás elfoglaltság volt a ruhadarabok megtalálása, és néhány nem is került elő, nem úgy Marci alsónadrágja, ami hazafeleúton bukkant elő Brigi retikuljéből… :D
Utolsó nap már csak izomból punnyadtunk és Dorka jóvoltából az asszonynép csodálatos rasztafonatokkal gazdagodott, én egy hétig abban jártam és nagy sikerem volt.
csapatverseny is volt, mindennapos megpróbáltatásokkal, de a legviccesebb az utolsó esti megmérettetés volt, ami táncos előadás csapatmódra, és a mi “Gyilkos asszonyok a maffiaklánban” című darabunkkal elhoztuk az aranyérmet :). Mivel utolsó estére bedurrant a bokám, Kristóf pedig ventilátor balesetet szenvedett, mi voltunk a maffiafőnök és csaja, nagyot alakítottunk! XD Nekem Molliék előadása tetszett a legjobban, nagyon ötletes volt és nagyon ügyeltek a részletekre,mindegyikben ott voltak a humormorzsák :) Korban közel volt a miénkhez, valahol a 20-30as évek környékén játszódott egy bárban, és Adrián alakítása tetszett a legjobban, mint szemüveges gyógyegér, akiért odavannak a nők :D
angol srác még meg is kérdezte, hogy miről szól az egyik), Snow Patrol (Abszolút szerelem. Kiírták, hogy mostantól Budapest olyan nekik, mintha otthon lennének, Gary Lightbody jó szívvel ajánlotta fel a magyar lányok részére az együttes egyik gitárosát, mint “very sensual kisser”-t és az egyik vetítés a nagykivetítőn az origami virágok tornádójával egyszerűen magával ragadó volt, akárcsak a koncert, hogy pontosan hogyan éreztük magunkat az alábbi video illusztrálja :) ), Lily Allen (Nem tartottam sokra az első lemeze alapján, de az új sok fejlődés tanúbizonysága, egyéniség volt, nagyon jó outfit-tel, nagyon jó hangulatot csinált és a hangja élőben is zseniális), Bloc Party (Oltári bulit csináltak és a negro srác megjelenése és hangja is páratlan), Pendulum 
(Szerintem nem is kell mondanom semmit. Perfection.), Prodigy (A VOLT-on csalódás volt, most jóvátették.), Brains (Legújabb szerelmünk, délután 6 órai kezdettel is nagy bulit tudtak csinálni és mindenkinek csak ajánlani tudom a “reggi dárenbész”-t :) ), Placebo (A leginkább Brian Molko vámpírhatású külseje volt számunkra megnyerő, most is nagyon adott a megjelenésre, mint mindig, a zene is kifogástalan volt. Továbbra is respekt!), Irie Maffia (Szintén délután 6 órai kezdés, szintén óriási hangulat, szintén Columbo…oltári buli vooolt!). A teljesség kedvéért még meg kell említenem az utolsó koncertet a nagyszínpadon, a Faith No More-t, mégiscsak…Az az egy darab szám, amit mindenki ismer tőlük, az Easy is elhangzott, ez alapján megállapíthattam, hogy aki csak e
zt ismerte, téves képet kaphatott a zenei világukról, mivel egy hatalmas nagy 2 órás zúzás volt a koncert, sok pirossal, Mike Patton fején tangával és lenyelt, majd felöklendett cipőfűzővel.
Recall Our Last Summer 1.
Jött a panaszáradat, hogy egész nyáron összvissz 2 bejegyzést sikerült összehozni, és azok sem taglalták a nyaram személyes vonatkozásait. Nem volt idő rá, ha egyszer zajlik az élet. :) Ilyen aktív nyarat szerintem még sosem éltem meg, annyira tartalmas és eseménydús volt, hogy bőven elégtételt vettem kamaszkori énem örökösen számkivetett aspektusáért.
Menjünk akkor szép sorjában, csak a főbb eseményekre fogok kitérni, különben nem olvas végig senki, még így se biztos. :D
Balcsi Petrával Június 22-28.
Jószerével közvetlen a suli után Petrával úgy határoztunk, akkor most rehabilitációra lesz szükség (ő maga visartos, megterheltség szempontjából nem áll távol tőlem ), legjobb ha még a város közelében sem maradunk, így Balatonfenyvesre vonultunk el egy hétre. Mikor egyszerűen rá kell állni a méltán édes semmittevésre és meg kell szokd, hogy a görcs a testedben és az agyadban immáron felesleges készenléti állapot, nem éppen a legegyszerűbb feladat. De ez az egy hét távol mindentől, ami addig meghatározta a létezésünket sokat segített, elmaradhatatlan, éjszakába nyúló lelkizésekkel, napon punnyadással és Balcsizással, megvolt minden ilyenkor szokásos sztereotípia és ránk annyira jellemző módon minden ami nem az: :D Mert 22 éves létünkre még fel tud izgatni, hogy lesz-e még az ’Én kicsi pónim’-nak az a száma a közértben, amihez szivárványpónis pénztárca van, a csillagokat bámulva a témába abszolút nem vágóan tudunk megnyilvánulni, idézném: “ettől a póztól nyakpitiszt kapok” (továbbra se sikerült dűlőre jutnom ezzel a ’pitisz’-üggyel kapcsolatban, Petra szóalkotása), amiken meg sírva röhögünk percekig, ügyetlenebb férfiakat megszégyenítő módon tudunk tűzet rakni és el tudunk üldözni egy darab vakondot napokig a szociális érzékenység jegyében, ami egyben az eredménytelenség elkerülhetetlenségét is hordozta magában tekintve, hogy a “gyorsan kiásom és a lapáton óvatosan kiviszem a kertből” nem tartozik a leghatékonyabb kártevőirtási módok közé.
Továbbá megemlíteném, hogy akkor olvastam ki a New Moon-t, és ami szerintem roppant vicces, hogy bár Petra állítása szerint nem izgatta fel már az első rész sem, jó néhányszor kucorodott a fülem mellé, hogy velem olvashassa az izgisebb részeket és szétizgulta magát. :D Bár miután elmagyaráztam neki a Stephenie Meyer-féle vámpírkarakterek sajátosságait, az általa pusztán filmként megfigyelt Twilight is más perspektívába került, tekintve hogy a film erős hibája, hogy nem tud milliónyi fontos részletet vizuálisan sem verbálisan visszaadni.
Fontos momentum még az egyik éjjel, hason az ágyban, pundig(ok) kíséretében, kis rózsaaszín laptopon megtekintett angol film, a Halálos temetés (Death in a Funeral), amit mindenkinek szívből ajánlok ha kifinomult humora van és bírta az Oscar-t is (Sylvester Stallone film, nem a díjkiosztó! :D).
Robibuli Július 4.
Bár ’csak egy buli a sok közül, ami nyáron megesett velem számtalan’, azért igen tartalmasra sikerült és nálam élményszámba ment, mert az első ’robibuli’-m volt. Robi-Duckó kohéziós szülinap ünneplés volt a fő téma, ezen elindulva csináltam egy nagyobb adag ’nem lehet vele mellényúlni’ sütit és mivel a ruhatáram tartalmát illetően elült némi köd az agyamon (szokásos női ’minden ruhám egy szar’ pánik), elrobogtam venni valamit a Zarába 2 órával indulás előtt. XD
A helyszínen már nagy kínban voltunk Podival együtt tekintve, hogy ő is első alkalommal volt és senki jelenlévővel nem voltunk nagy haverságban, és még elég előrehaladott állapotban sem volt a buli ahhoz, hogy szerezzünk ilyeneket. Gondoltunk, ugyan csiszolunk már a – részünkről - zavart élből némi ’bölényfüves vodka’ és almalé elegyéből készült koktél(ok) segítségével. Tehetségtelenségünk a koktélkeverés irányában úgy mutatkozott meg, hogy a második pohárnál már tisztán éreztük: az arányokat kicsi körültekintetlenül kezeltük. Annyit mondanék, hogy tulajdonképpen onnan tudom, hogy ez a buli tartalmas és eseménydús volt, hogy reggel 5kor hagytuk el Podival a helyszínt, a hajamba varázsolt Scarlett Johanson-os kontyköltemény a sminkemmel együtt úgy szertefoszlott, mintha sose lett volna, a cigisdobozom és tartalma házipálinkás páclében fürdött, mikor is a nappali legeldugottab szegletében nem én találtam meg és olyan férfiparfüm illatfelhő áradt belőlem, hogy szinte gáz volt a buszon hazamenni. Szinte. ;)
Szakmai gyakorlat Július 6-31.
Próbáltam ismét olyan helyet választani, ahol nem önelégült divatbuznyákok és varrónőik szakbarbárkodnak emelt fővel, és láss csodát, 2 ilyet is sikerült találni. Az Aquanautánál volt eddig a legtöbbféle tennivaló a “helyeim” közül és így a legtöbb szerepbe is itt szellemültem át, mint mennyasszonyi ruha kiegészítő tervező és kivitelező, táskafotó modell, kellékbeszerző, övtáska és pénztárca aplikátor stb. Laurának meg köszönet a jelenlétéért, mert nagyon jó hangulatot sikerült reprodukálnunk, kedvencem az volt mikor 3asban Detti tanárnénis sztorijait hallgattuk, amiből kiderült, hogy tanárnak lenni akkor igazán nehéz, ha pedagógusnak is lenned kell, például ha te ásol elő a setét erdő mélyének bokrai közül ellentétes neműeket, hogy a lányos anyák ne bruttósitva kapják vissza gyermekeiket, vagy neked kell kiöntened a 13 éves lencsilány kólás flaksájából a kemény zsebpénzből előállított Hubi-mixet. XD
Detti közreműködésével a második helyem a Balkán Tangó lett, ahol eddig mindössze 2en voltak gyakorlaton valaha, azok is fiúk voltak, mert a meló nem éppen lányos. Evidens, hogy ott a helyem. :) A használt bicikligumi, mint fő profil a felhasználásban nem feltételezett sokféle munkakört, ennek ellenére a monotóniát sokban feledtette, hogy Márk funkcionált szórakoztató komplexumként. :) A feldolgozás spártai, kell hozzá kitartó jellem, fizikai erő meg tüdő, és akkor a nehézségek itt véget is érnek, mert Ipek nagyon jó arc, lehetett kreatívkodni (a kedvencem a kitűzőgyártás volt, amitől annyira beizgultunk, hogy egyik nap túlórában csináltuk :D) és hangulatilag is szórakoztató volt. Márkkal egész nap a rádióegycsakigazimaislágermegy-et hallgattuk, hogy levezessük a fáradságból adódó abnormális viselkedésformákat, csúcspontként a polc tetején álva fekaluvnya módban táncolást említeném meg, miközben vonyítva énekelük hogy “Vántúúszríífor! Unodosztreszkvátróóó! Ájvgát kándöm júken sztéj!” XD
Franciák a hajón Július 14.
Miután úgy értesültem, Franciaországban csak a kutyás csövesek hallgatnak ska zenét, kíváncsi lettem milyenek a francia ska együttesek, mert a spanyolok nagyon pengék, az már biztos. :)
A koncert oltári volt, mintha egy zenekarba oltott vidámpark lenne, így tudnám jellemezni a performanszt. De mivel leírni szinte lehetetlen, inkább megmutatom, akinek tetszett, jöhet velünk legközelebb. :)
Zeneileg nagyon jó volt a benyomás, és ezért tőlünk oly nem megszokott módon vettünk CD-t, felsőt és - mert Podi túl barátságos és mint kiderült sokat tudunk beszélni angolul - nyelvleckét is… :P
Annyit még hozzátennék, hogy a lépcsőfordulóban anélkül is el lehet menni, hogy azt ordítanánk röhögve: “Ohh…french kiss!!!”, mert egy tízes skálán mondjuk csak 4re vicces.
Nesze neked :)
Barátok
Linkek
- StyleBubble
- Notcouture
- JedRoot
- FashionMag
- Oleg BorisUK
- Tavi Gevinson
- The Icon Lounge
- Garance Doré
- Stephenie Meyer
- Twilight
- Fashion Toast
